Vállalatvezetőként az egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa dolgozói számára azokat a feltételeket és azt a környezetet, ami az elégedett és eredményes munkavégzéshez szükséges. Mindehhez elengedhetetlen, hogy kellő hangsúlyt fektessen a munkahelyi stresszkezelésre és a túlzott stressz kialakulására.
Egyik legfőbb szolgáltatásunkat, a pszichoszociális kockázatelemzést gyakran megemlítjük a munkahelyi stresszről szóló cikkeinkben, ezért úgy érezzük, itt az ideje, hogy bővebben is kifejtsük, pontosan mit is jelent ez, hogyan zajlik egy kockázatfelmérés és miért van szükség rá.
A munkahelyi stresszről, annak káros hatásairól, lehetséges elkerüléséről vagy csökkentéséről már sok szó esett. Itt az ideje, hogy most pontosan megnevezzük azokat a legfőbb tényezőket és viselkedésformákat, melyek hatására kialakulhat a munkahelyi stressz a dolgozókban.
Kevés munkahelyen szentelnek valódi figyelmet annak, hogy a dolgozókat a lehető legkevesebb stressz érje, pedig ezzel saját magukat is rengeteg problémától szabadítanák meg a munkaadók. Ezek közé tartoznak a munkahelyi balesetek is, melyek jóval gyakrabban következnek be stresszes dolgozók esetében.
Egy amerikai felmérés rávilágított arra, hogy rávilágított arra, hogy napi kétszer húsz perc meditáció mekkora felüdülést jelenthet a stresszkezelés szempontjából egy különösen stresszes munkahelyen.
A pszichoszociális kockázatfelmérés és a munkahelyi stresszkezelés szükségességére nem is lehetne erősebb példát hozni, mint a France Telecomnál történt sajnálatos eseménysorozatot, melynek következtében 2008 és 2009 között 35 dolgozó lett öngyilkos. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vizsgálatai szerint egyértelműen a stressz áll a háttérben.
A burnout vagy kiégési szindróma a munkahelyi stressz egy speciális válfaja, melynek tünetei a fizikai és szellemi kimerültségérzés, a saját kompetencia és saját munka értékének megkérdőjelezése. A következőkben tisztább képet kaphat azzal kapcsolatban, hogy vajon ön is burnout szindrómával küzd-e és mi a teendő ilyen esetben.
A munkahelyi stressz a mai bizonytalan, felgyorsult világban egyre gyakoribb jelenség. A stressz fizikai és pszichológiai betegségeket is okozhat, ezért mindenképpen meg kell szabadulni tőle. Egy felmérés szerint az emberek háromnegyede már tapasztalt olyan stressz okozta tüneteket, mint a fejfájás, kimerültség, ingerültség, gyomorbántalom, idegesség, motivációhiány, stb.
Minden reggel energiával telve ugrik ki az ágyból és alig várja, hogy beérjen a munkahelyére vagy kedvetlenül, nyűgösen ébred és nagyot sóhajtva lép be az iroda ajtaján? Sajnos túl sok ember tartozik az utóbbi kategóriába, amiért a legtöbb esetben a munkahelyi stressz a felelős. Miért alakul ki ez és mit lehet tenni ellene?
A munkahelyi egészségfejlesztés célja, hogy fizikai és pszichológiai szempontból is egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberek dolgozzanak egy empatikus légkörű, korszerű munkahelyen. A megfelelő fizikális, mentális és lelki kiegyensúlyozottság eredményeként már rövidtávon elkerülhető a tartós stressz, nő a dolgozók lojalitása, és munkájuk hatékonysága, mindezekhez hatalmas segítséget nyújt a pszichoszociális kockázatelemzés.