Minden reggel energiával telve ugrik ki az ágyból és alig várja, hogy beérjen a munkahelyére vagy kedvetlenül, nyűgösen ébred és nagyot sóhajtva lép be az iroda ajtaján? Sajnos túl sok ember tartozik az utóbbi kategóriába, amiért a legtöbb esetben a munkahelyi stressz a felelős. Miért alakul ki ez és mit lehet tenni ellene?
A munkahelyi stressz fogalma már hosszú ideje ismert, de az ilyen esetek még gyakoribbak lettek a gazdasági válság óta. A leépítések miatt az embereknek többet kell dolgozniuk, az eddigieknél is túlterheltebbé válnak, tovább maradnak a munkahelyükön és nagyobb nyomás nehezedik rájuk.
Emellett az egyre fejlődő technológiai eszközöknek és a már említett nagyobb elvárásoknak köszönhetően a munkatempó is jelentősen megnőtt a korábbiakhoz képest, emellett a dolgozók gyakran néznek szembe sértésekkel, megalázó helyzetekkel is, akár feletteseik, ügyfeleik vagy munkatársaik részéről.
A magas munkanélküliségi arány és a bizonytalan helyzet miatt a legtöbb munkavállaló úgy érzi, hogy nem tehet mást, mint összeszorított fogakkal tűri az egyre nehezebb körülményeket, ez pedig biztos út a munkahelyi stresszhez. A stresszes dolgozók kevésbé produktívak, így a cég számára is komoly hátrányt jelent, ha az alkalmazottak nem elég kiegyensúlyozottak, ezért mindkét fél szempontjából fontos a megoldásra törekedni. Íme néhány mód, ahogy a munkavállalók és a munkaadók csökkenthetik a nyomást, a rohanást és ezzel együtt a munkahelyi stresszt.
A létszám és a munka mennyiségének összehangolása. Ez ügyben a beosztottak vajmi keveset tehetnek, ez sokkal inkább a vezetők felelőssége. Sok munkahelyen a válság idején túlzásba vitték a leépítéseket, ezért sok dolgozóra hárul aránytalanul nagy mennyiségű feladat. Ajánlott vagy csökkenteni az elvárásokat vagy felvenni még néhány embert, hogy csökkenjen az egy emberre jutó terhelés. Utóbbit nem mindig könnyű elérni, mivel a döntéshozók gyakran plusz kiadást, mintsem befektetést látnak az új alkalmazottakban.
A munkahely rugalmasabbá tétele. Ennek megvalósulása szintén a vezetőkön múlik. A fegyelmezett munkavállalók általában jobban teljesítenek egy rugalmas munkahelyen, ahol lehetőségük van akkor dolgozni, amikor éppen a legproduktívabbnak érzik magukat és ha erre lehetőség van, akár otthonról is elvégezhetnek néhány online feladatot.
A technika korlátozása. A túl sok e-mailezés, telefonálás, SMS-ezés, stb. szintén káros lehet és hatásukra kialakulhat a munkahelyi stressz egyik különleges fajtája, a technostressz. Egyre több munkahelyen vezetnek be korlátozásokat a technikai eszközök használatára vonatkozóan. Ha teheti, ne válaszoljon mindenkinek külön-külön a mailjére, használja ki a „másolat küldése” és a „válasz mindenkinek” funkciókat és összetettebb utasítások közlésekor inkább válassza a személyes kommunikációt.
Kerülje a hosszú munkanapokat. Több felmérés is kimutatta, hogy heti 40 órán túl már csökken a produktivitás, ezért nem érdemes tovább bennmaradni az irodában. Azok, akik rendszeresen sokáig dolgoznak, kevesebbet tudnak pihenni és nem jut elég idejük testmozgással vagy egyéb módokon felfrissíteni magukat, így valószínűleg munkájuk minősége is romlani fog.
Ismerje fel a problémás embereket. A rosszindulatú emberek kedvezőtlen hatással vannak a munkahelyi környezetre, miattuk csökkenhet a legjobb dolgozók elkötelezettsége és produktivitása is. Ha vezetőként dolgozik, fontos, hogy ki tudja szűrni az ilyen embereket és figyelmeztesse őket, hogy komoly következményei lesznek, ha nem változtatnak.
A pszichoszociális kockázatfelmérés szintén ajánlott minden munkahelyen, mivel ennek során könnyedén felismerhető a munkahelyi stressz és annak káros hatásai. Stresszkezelő és autogén tréningeinken hatékony technikákat tanulhat azzal kapcsolatban, hogy miként birkózzon meg a mindennapok kihívásaival és miként nyugtassa meg hatékonyan testét és lelkét egyaránt.