Egyik legfőbb szolgáltatásunkat, a pszichoszociális kockázatelemzést gyakran megemlítjük a munkahelyi stresszről szóló cikkeinkben, ezért úgy érezzük, itt az ideje, hogy bővebben is kifejtsük, pontosan mit is jelent ez, hogyan zajlik egy kockázatfelmérés és miért van szükség rá.
Mi is az a pszichoszociális kockázat?
Pszichoszociális kockázatnak nevezzük a magyar törvényi megfogalmazás szerint azoknak a hatásoknak (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összességét, amelyek befolyásolják a munkavállalónak az e hatásokra adott reakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Bár a munkavédelmi törvények szerint a munkaadónak kötelessége a pszichoszociális kockázati tényezők kezelése, jelenleg mégis kevesen gondolnak úgy a munkahelyi stresszre, mint valóban kezelendő, akár komoly betegségeket is eredményező problémára.
Fontos megjegyezni, hogy a stresszt lehetetlen teljesen kizárni életünkből és munkákból, hiszen folyamatosan kisebb-nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Kis mértékben a stressz hozzájárul testi és lelki fejlődésünkhöz és akár jobb munkavégzésre is sarkallhat minket. Ha azonban a stressz folyamatosan jelen van és folyamatosan stressz hatása alatt vagyunk, az komoly testi is lelki panaszokhoz, betegségekhez vezethet.
Íme két statisztika, melyek rávilágítanak a munkahelyi stressz okozta problémákra és a pszichoszociális kockázatkezelés szükségességére:
- Európában a túlzott stressz a második leggyakoribb munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi probléma.
- Más pszichoszociális kockázati tényezőkkel együtt a stressz és az általa kiváltott tünetek, betegségek a felelősek a betegség miatt kivett szabadnapok 50-60%-áért.
Hogyan zajlik a pszichoszociális kockázatfelmérés?
A pszichoszociális kockázatfelmérés a szervezet, munkahely megismerésével kezdődik, mely során végigjárjuk az egyes részlegeket és rövid interjút készítünk néhány dolgozóval. Ez alapján kérdőívünket a különböző részlegekhez, szervezetekhez igazítjuk, majd az így elkészült kérdőívet kitöltetjük a dolgozókkal. A hiteles eredmény érdekében legalább száz embernek vagy a dolgozók 70%-nak kell válaszolnia kérdésekre.
A kérdőív fő témakörei:
- Általános munkahelyi tevékenység (dolgozó-munkatevékenység összeillése)
- Munkahelyi környezet – ergonómia (munkakörülmények)
- Munkahelyi kapcsolatok, kommunikáció, irányítás (munkaszervezés)
- Életmód (dolgozók egészséggel kapcsolatos szokásai, életmódja)
- Lelki egészség (stressz, társas támasz, család)
- Egészségi állapot (már meglévő egészségügyi problémák)
- Hajlandóság a változtatásra (miben szeretne változtatni a dolgozó)
A kérdőíves válaszok kielemzése után személyenként 10-15 perces interjút készítünk a dolgozókkal, majd elkészül a pszichoszociális kockázatértékelés, mely alapján egyértelműen kiderül, hogy mi jelenti a legfőbb stresszforrást, balesetveszélyt és egyéb hátráltató tényezőket a munkahelyen belül. Végül javaslatot teszünk ezen tényezők megszüntetésére, kezelésére és enyhítésére, hogy dolgozói még hatékonyabban és eredményesebben végezhessék munkájukat!