Minden munkahelyen előfordulnak keményebb, stresszesebb időszakok és könnyen lehet, hogy ezek különösen rossz hatással vannak a dolgozókra, ezzel együtt hangulatukra és munkavégzésükre is. Az elégedett, magukat biztonságban érző dolgozók jóval eredményesebb munkára képesek, mint azok, akik nem érzik munkaadójuk támogatottságát, ezért elengedhetetlen, hogy egy sikeres vezető proaktív módon odafigyeljen a munkahelyi stresszkezelésre.

Hogyan segíthet beosztottjainak a munkahelyi stressz csökkentésében?

A mai világban a pénz – főleg annak hiánya – rengeteg stressz kiváltója, már azzal sokat tehet dolgozói jóllétéért és biztonságérzetéért, ha biztosítani tudja számukra a rendszeres fizetést. Igyekezzen elkerülni a csúszásokat, elmaradásokat. Emellett, amennyiben cége anyagi lehetőségei engedik, érdemes kisebb-nagyobb bónuszokat, jutalmakat kiosztani a legjobb dolgozók között, hiszen ez további motivációt szül és komoly elismerést jelent.

Sok vaskalapos vezető várja el a dolgozóitól, hogy azok az irodán kívül hagyják magánéleti problémáikat, de ez sok esetben lehetetlen. A magánéleti problémák, például egy haláleset, anyagi, párkapcsolati gondok komoly stresszforrások lehetnek, melyek a munkavégzést is komolyan befolyásolhatják.

Biztosítsa dolgozóit afelől, hogy bármikor nyugodtan fordulhatnak önhöz problémáikkal, mindig megértésre és segítségre találnak. Előfordulhat, hogy a munkaidő csökkentése, rugalmasabbá tétele, esetleg néhány szabadnap segíthet a stressz csökkentésében, de már maga a tudat is sokat jelenthet a dolgozó számára, hogy főnöke nyíltan, segítőkészen áll problémáihoz.

Ahogy arról már korábban szó esett, az ember természeténél fogva szereti az elismertség érzését. Ehhez nem feltétlenül van mindig szükség anyagi juttatásokra, gyakran egy egyszerű dicséret vagy köszönöm is segíthet csökkenteni a munka során felgyülemlett stresszt.

Ha többet szeretne megtudni a munkahelyi és magánéleti stresszkezelésről, a legjobb és legeredményesebb stresszkezelési módszerekről, jelentkezzen stresszkezelés tréningünkre, akár beosztottjaival együtt, csoportosan is.

Mi is az a pszichoszociális kockázat?

Pszichoszociális kockázatnak nevezzük a magyar törvényi megfogalmazás szerint azoknak a hatásoknak (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összességét, amelyek befolyásolják a munkavállalónak az e hatásokra adott reakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Bár a munkavédelmi törvények szerint a munkaadónak kötelessége a pszichoszociális kockázati tényezők kezelése, jelenleg mégis kevesen gondolnak úgy a munkahelyi stresszre, mint valóban kezelendő, akár komoly betegségeket is eredményező problémára.

Fontos megjegyezni, hogy a stresszt lehetetlen teljesen kizárni életünkből és munkákból, hiszen folyamatosan kisebb-nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Kis mértékben a stressz hozzájárul testi és lelki fejlődésünkhöz és akár jobb munkavégzésre is sarkallhat minket. Ha azonban a stressz folyamatosan jelen van és folyamatosan stressz hatása alatt vagyunk, az komoly testi is lelki panaszokhoz, betegségekhez vezethet.

Íme két statisztika, melyek rávilágítanak a munkahelyi stressz okozta problémákra és a pszichoszociális kockázatkezelés szükségességére:

• Európában a túlzott stressz a második leggyakoribb munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi probléma.
• Más pszichoszociális kockázati tényezőkkel együtt a stressz és az általa kiváltott tünetek, betegségek a felelősek a betegség miatt kivett szabadnapok 50-60%-áért.

Hogyan zajlik a pszichoszociális kockázatfelmérés?

A pszichoszociális kockázatfelmérés a szervezet, munkahely megismerésével kezdődik, mely során végigjárjuk az egyes részlegeket és rövid interjút készítünk néhány dolgozóval. Ez alapján kérdőívünket a különböző részlegekhez, szervezetekhez igazítjuk, majd az így elkészült kérdőívet kitöltetjük a dolgozókkal. A hiteles eredmény érdekében legalább száz embernek vagy a dolgozók 70%-nak kell válaszolnia kérdésekre.

A kérdőív fő témakörei:

• Általános munkahelyi tevékenység (dolgozó-munkatevékenység összeillése)
• Munkahelyi környezet – ergonómia (munkakörülmények)
• Munkahelyi kapcsolatok, kommunikáció, irányítás (munkaszervezés)
• Életmód (dolgozók egészséggel kapcsolatos szokásai, életmódja)
• Lelki egészség (stressz, társas támasz, család)
• Egészségi állapot (már meglévő egészségügyi problémák)
• Hajlandóság a változtatásra (miben szeretne változtatni a dolgozó)

A kérdőíves válaszok kielemzése után személyenként 10-15 perces interjút készítünk a dolgozókkal, majd elkészül a pszichoszociális kockázatértékelés, mely alapján egyértelműen kiderül, hogy mi jelenti a legfőbb stresszforrást, balesetveszélyt és egyéb hátráltató tényezőket a munkahelyen belül. Végül javaslatot teszünk ezen tényezők megszüntetésére, kezelésére és enyhítésére, hogy dolgozói még hatékonyabban és eredményesebben végezhessék munkájukat!

Elkerülhetetlen, hogy munkahelyünkön időnként nyomás alatt érezzük magunkat, időnként ez a nyomás segíthet is megerősíteni koncentrációnkat, motivációnkat, azonban ha állandóan ki vagyunk téve a munkahelyi stressznek, az komoly gondokhoz vezethet a rossz közérzettől kezdve, munkahelyi baleseteken át egészen komoly egészségügyi problémákhoz.

A kutatások szerint azok a dolgozók a legstresszesebbek, akiknek a munkája olyan komoly elvárásokkal és nyomással jár, melyek nem felelnek meg a tudásuknak és a képességeiknek, akik úgy érzik, hogy semmi fölött nincs irányításuk, semmiben nincs választásuk és akik nem érzik munkatársaik, feletteseik támogatását.

Egy amerikai kutatás során 3000 ember véleménye alapján összeállítottak egy tízes listát a munkahelyi stresszt leggyakrabban kiváltó tényezőkről és egy másikat a munkatársak, felettesek viselkedéséről, melyek szintén stresszhez vezethetnek.

A munkahelyi stressz leggyakoribb okai:

1. Túl nagy mennyiségű munka
2. Alulértékeltség érzése
3. Szoros határidők
4. Az elvégzendő munka jellege
5. Mások helyetti munkavégzés
6. Örömérzet hiánya a munkában
7. Irányítás érzetének hiánya a munkanapok felett
8. Hosszú munkaidő
9. Frusztráló munkakörnyezet
10. Karriercéloknak nem megfelelő munka

A munkahelyi stresszt kiváltó viselkedésformák:

1. Ha úgy látjuk, hogy mások nem veszik ki a részüket a munkából
2. Ha a vezetők munka közben hirtelen megváltoztatják a feladatot
3. A támogatás hiánya a vezetők felől
4. Folyamatos nyomás a vezetők részéről
5. Ha úgy érezzük, hogy minket hibáztatnak mindenért a vezetők
6. Ha a kollégák megzavarnak a munkavégzésben
7. Ha a vezetők megzavarnak a munkavégzésben
8. Erőszakos magatartás a vezetők részéről
9. A támogatás hiánya a munkatársak részéről
10. Erőszakos magatartás a munkatársak részéről

Önnek mi a véleménye erről a listáról, tapasztalja ezeket a stresszorokat a mindennapos munkavégzés során? Ön másképp állítaná össze a listát? Tudassa velünk véleményét!

Mindenki karrierjében vannak időszakok, amikor úgy érzi, hogy az ő munkaköre a legstresszesebb és a munkahelyi stressz szinte elviselhetetlen súlyként nehezedik rá. Vannak azonban, akik nap mint nap ezt élik át, az életüket, biztonságukat kockáztatva.

A CareerCast listája szerint a legstresszesebb munkája a közkatonáknak van, majd szorosan követik őket a magasabb beosztású tisztek. Ez nem meglepő, hiszen ha éppen nem a harcéren kockáztatják életüket, akkor is óriási fegyelmet követelnek meg tőlük, mind testileg, mind lelkileg.

A dobogó harmadik fokán a tűzoltók állnak, akik szintén életük kockáztatásával mentenek ki másokat égő házakból, ráadásul a katonákhoz hasonlóan nemcsak saját, de társaik testi épségére is oda kell figyelniük.

„Rengeteg pszichológiai foglalkozáson és tréningen veszünk részt. Bár sokan hősként tekintenek ránk, ez a munka mégsem a dicsőségről szól. Sosem tudod, mit hoz az adott nap, talán haza sem térsz többet a családodhoz” – mondta egy több mint 30 éve tűzoltóként szolgáló férfi.

A negyedik helyen a személyszállító repülőgépek pilótái állnak, akik szintén óriási mértékben ki vannak téve a munkahelyi stressznek, hiszen gyakran több száz emberért felelnek és egy esetleges váratlan helyzetben csakis az ő képességeiken múlik az utasok élete.

A fentebb felsorolt munkák képviselőivel rendszeresen foglalkoznak pszichológusok a stresszkezelés érdekében, hogy könnyebben megbirkózzanak a testi és lelki nehézségekkel mindennapjaik során. Amennyiben Ön is szeretne segítséget kérni a munkahelyi vagy magánéleti stressz csökkentéséhez, jelentkezzen stresszkezelés tréningünkre, ahol remek módszereket tanulhat stressz leküzdésére.

A teljes lista 2014 legstresszesebb munkáiról:

1. Közkatona
2. Magas rangú katonai tiszt
3. Tűzoltó
4. Pilóta
5. Eseménykoordinátor
6. PR-vezető
7. Vállalati vezető
8. Sajtóriporter
9. Rendőr
10. Taxisofőr

Önnek mi a véleménye erről a listáról? Az Ön munkahelye is megtalálható köztük? Szóljon hozzá bátran és tudassa velünk véleményét!

Fontos, hogy szülőként hamar felismerjük a stressz jeleit és segítsünk gyermekeinknek a stresszkezelésben, akár saját kezűleg, akár egy stresszkezelési tréning segítségével. A tinédzserkori stressz jelei sokban hasonlítanak a felnőttkorihoz, de lássuk, pontosan mik is a leggyakoribb tünetek.

Fej- és/vagy gyomorfájás

A stressz gyakran vezet testi panaszokhoz, melyek leggyakrabban fejfájást és gyomorfájdalmakat jelentenek a tiniknél.

Alvászavarok

Ha gyermeke nehezen alszik el vagy gyakran felébred éjszaka, az szintén a stressz egyik jele lehet. Ez könnyedén beindíthat egy ördögi kört, hiszen egy fáradt tinédzser még kevésbé lesz képes ellenállni a stressz támadásainak, mint addig. Próbáljon meg odafigyelni, hogy gyermeke átalussza-e az éjszakát vagy nem mutatkoznak-e rajta a fáradtság jelei napközben.

Tanulási nehézségek

Időnként az iskolai nehézségek váltják a stresszt, máskor pedig a stressz hatására alakulhatnak ki tanulási zavarok. Ha gyermeke jegyei látványosan romlani kezdtek, nem tud odafigyelni az iskolában, érdemes utánajárni, hogy a stressz áll-e a háttérben.

Ingerlékenység

Bár a kamaszok természetüknél fogva is ingerlékenyek lehetnek, egy stresszes tini még könnyebben és még gyakrabban „kapja föl a vizet”. Ha gyermeke a legkisebb kellemetlenség hatására is elveszti a türelmét, könnyen lehet, hogy a túlzott stressz okozza mindezt.

Változások a közösségi szokásokban

A stressz könnyedén megváltoztathatja a tinédzserek másokhoz való viszonyulását. A közösségtől való elzárkózás, a barátok hanyagolása is a stressz egyik tünete lehet.

Gyakori betegségek

A stressz alatt álló tiniknél nagyobb a valószínűsége, hogy megfáznak vagy rossz közérzetre panaszkodnak. Ha az ilyen és ehhez hasonló panaszok gyakoriak és gyermeke sokat hiányzik az iskolából és más közösségi eseményekről betegség miatt, akkor érdemes a stressz további jeleit keresni.

Negatív viselkedésbeli változások

Egy stresszes tinédzsernél gyakoriak a viselkedésbeli problémák. Ezek a legkülönfélébb módokon mutatkozhatnak meg, a visszabeszéléstől az iskolai lógásig. Ha mindezek a stressz okozza, az még nem jelenti azt, hogy tolerálnunk kell az ilyen viselkedést.

Koncentrációbeli zavarok

Ha egy tinédzser komoly stressznek van kitéve, akkor nehéz elérni, hogy bármire is odafigyeljen hosszabb időn keresztül. Ezt egy szülő különösen a házi feladat megírásánál veheti észre.

Negatív beszéd

A stresszel küldő tiniktől gyakran lehet hallani olyan mondatokat, mint pl.: „Engem senki nem szeret.”, „Semmi nem úgy alakul, ahogyan szeretném.”, stb. Néhány esetben ez betudható a kamaszokra jellemző hangulatingadozásoknak, de ha túl sokszor hall ilyen gyereke szájából, akkor jogosan gyanakodhat a stresszre.

Túlzott aggódás

A stresszes tizenévesek bármiből képesek óriási problémát kerekíteni. Gyakran olyan dolgok miatt aggódnak, amik meg sem történtek. Ha gyermeke túl sokszor fejezi ki aggodalmát látszólag apró dolgok miatt, akkor könnyen lehet, hogy a stressz áll a háttérben.

Mikor érdemes segítséget kérni?

A legtöbb tini nem képes tudatosan kimondani, hogy a stressz okozza a viselkedésbeli és egyéb problémákat, ezért először is nagyon fontos, hogy szülőként nyitott szemmel járjon és felismerje a jeleket.

Ilyenkor érdemes elbeszélgetni gyermekével, megosztani vele néhány egyszerűbb stresszkezelési technikát. Ha a probléma komoly gondokat okoz az iskolai teljesítményben, a szülőkkel, barátokkal való viszonyban, akkor mindenképpen érdemes profi segítséget kérni.

Stresszkezelési tréningünkön gyermeke minden olyan hasznos technikát megtanulhat, melyek segítségével csökkentheti stressz-szintjét és könnyebben megbirkózhat a jövőbeli akadályokkal.

A kutatás vezetői egy viselkedésproblémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozó iskola dolgozóinak személyében valóban olyan személyeket választottak ki, akik komoly stressznek vannak kitéve nap mint nap.

A dolgozókat két csoportra osztották, az egyik csoporttal naponta kétszer transzcendentális meditációt végeztettek, míg a másik csoport tagjai a megszokott rendben, meditáció nélkül folytatták napjaikat.

A kísérlet ideje alatt a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérték a tanárok és egyéb dolgozók stressz-szintjét egy negyvenfokú skála segítségével. A rendszeresen meditáló csoport átlag stressz-hányadosa 39 volt, de ez a meditációk hatására a tanítási idő végére 5 ponttal csökkent. A nem meditáló csoport átlaga 37 pont volt, de ez nem csökkent a nap folyamán, sőt, 2 ponttal emelkedett a munkanap végéig.

A kutatás eredményei jól mutatják tehát, hogy a munkahelyi stresszkezelés szempontjából rendkívül pozitív hatásai lehetnek annak, ha mindennap szánunk egy kis időt magunkra, lehunyjuk a szemünket és relaxálunk.

A vállalatvezetőknek különösen ajánlott egy „csendes szoba” kialakítása, ahová a nagy hajtás elől néhány percre visszavonulhatnak a dolgozók. Lehet, hogy néhányan úgy vélik, hogy a munkából így kieső percek anyagilag rossz hatással lesznek a cégre, de a valóság az, hogy a munkahelyi stresszkezelés figyelmen kívül hatása sokkal költségesebb lehet.

A túl kemény munka, a túlzott stressz könnyedén kiégéshez (burnout szindróma) és értékes munkaerők elvesztéséhez vezethet. Egyes felmérések szerint egy új dolgozó felvétele akár 10-30%-kal is többe kerülhet, mint a távozó dolgozó egyévi bére.

Ezért ajánljuk minden cégvezetőnek pszichoszociális kockázatfelmérésünket, mely során megállapítjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek káros hatással lehetnek a dolgozókra, amik hatására a munkahelyi stressz szintje megemelkedhet és egyben megoldást is kínálunk mindezekre, hogy dolgozói továbbra is egészségesek, produktívak maradjanak.

Ahogy a gazdasági világválság egyre komolyabb méreteket öltött, a francia távközlési cégnél megkezdődtek a leépítések, ami az ILO szerint a túlzott stressz kialakulásának egyik fő oka volt.

Bár a válság kialakulásáról nem a France Telecom tehetett, a cég messze nem tett meg mindent azért, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobb körülményeket biztosítsa dolgozóinak. Az áldozatok közül néhány búcsúlevelükben a munkával járó elviselhetetlen nyomásra hivatkoztak. Egy 2010-es vizsgálat eredményei szerint szakemberek többször is felhívták a cég figyelmét arra, hogy változtatniuk kell dolgozóik testi és lelki egészsége érdekében, de a vezetők mindannyiszor figyelmen kívül hagyták a tanácsokat.

„Válság idején is oda kell figyelnünk arra, hogy egészséges munkakörülményeket teremtsünk, különben komoly szenvedéseket okozunk az embereknek. Ráadásul a nem cselekvés még csak spórolást sem jelent a cégeknek, mint az a különböző felmérésekből kiderül” – mondta Macsida Szeidzsi, az ILO munkabiztonsági programjának vezetője.

Az Európai Unió országaiban rengeteg pénzt költenek a munkahelyi balesetek és betegségek után fizetendő kártérítésekre és gyógykezelésekre, melyek egy része megfelelő stresszkezeléssel és pszichoszociális kockázatfelméréssel elkerülhető lenne. A legfrissebb adatok szerint egy európai ország átlagosan GDP-je 2,5-3,8%-át fizeti ki a stressz okozta munkahelyi problémák kezelésére.

Szintén beszédes adat az is, hogy a betegség miatt kihagyott munkanapok 50-60%-áért a stressz, illetve a stresszkezelés hiánya a felelős.

Az ILO a mentális betegségek kialakulásának lehetőségére figyelmeztet

Bár, mint azt a francia példa is mutatja, a komoly munkahelyi stressz halálhoz is vezethet, de az ILO szerint a legnagyobb veszélye a mentális betegségek kialakulásának van.

A szervezet ennek okait főként az információ túltelítettségben, a munka és határidők okozta egyre komolyabb nyomásban, az egyre nagyobb mértékben elvárt mobilitásban és rugalmasságban, a mobil technológiának köszönhető folyamatos elérhetőségben és nem utolsó sorban a munka elvesztésétől való félelemben látja.

„A szoros együttműködés a vezetőség és a dolgozók között nagyon fontos, hiszen csak így sikerülhet valódi megoldást találni a munkahelyi stresszre és az általa okozott problémákra” – összegzett Macsida.

Ha szeretné elkerülni, hogy dolgozói kellemetlenül érezzék magukat munkahelyükön, kérje pszichoszociális kockázatelemzésünket, mely során megállapítjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek cégénél a legkomolyabb stresszforrást jelentik a dolgozók számára és javaslatot teszünk ezek lehetséges megszüntetésére.

Vannak stresszkezelési technikák, melyek kicsit hosszabb időt vesznek igénybe vagy teljesen nyugodt, csendes környezetet kívánnak meg (pl.: az autogén tréning), így ezeket bizonyos helyzetekben, például munka közben nem tudjuk alkalmazni.

Ilyen esetekre nyújtanak kiváló megoldást a rövid, ötperces stresszkezelési technikák, melyekkel könnyedén csökkentheti a stressz hatásait. Lássunk néhányat ezek közül!

Stresszkezelés – Légzési gyakorlatok

A légzési gyakorlatok végzése a legismertebb és legnépszerűbb módja a megnyugvásnak, ami nem meglepő, hiszen bárhol, bármikor végezhetőek és már kis gyakorlással is elsajátíthatóak. A stresszkezelés szempontjából legelőnyösebb légzési technikákról többet megtudhat, ha ellátogat stresszkezelés tréningünkre.

Stresszkezelés – Progresszív relaxáció

A progresszív relaxáció szintén egy olyan technika, melynek elsajátításához szüksége lesz egy kis gyakorlásra, de ha sikerül elsajátítania a módszert, akkor bármikor képes lesz hatékonyan ellazítani izmait és egész testét, mely szintén rengeteget jelent a stresszkezelés szempontjából.

Stresszkezelés – Mini meditáció

A meditáció egyre inkább a stresszkezelés egyik legfőbb eszközévé válik, ami nem meglepő, hiszen nemcsak a pillanatnyi stresszt csökkenti, de segít felkészülni a jövőben felmerülő stresszorok kezelésére is. Sokan mégsem élnek ezzel a lehetőséggel, mivel a meditációt valami misztikus, megfoghatatlan dolognak tartják, amit szinte lehetetlen megtanulni. A valóság azonban az, hogy a meditáció egyes fajtái könnyedén elsajátíthatóak, ebben mi is segítünk majd stresszkezelő tréningünkön.

Stresszkezelés – Gyors testmozgás

A testmozgás remek stresszlevezető technika, már egy kis futással vagy néhány fekvőtámasszal is enyhítheti az önre nehezedő nyomást. Persze ez a technika nem alkalmazható mindenhol, de ha lehetőség van rá, érdemes kipróbálni.

A stressz gyakori hatásai

A stressz tünetei a testre, a gondolkodásra és az érzelmekre is hatással lehetnek. Ha fel tudja ismerni a stressz gyakori jeleit, azzal remek lehetősége nyílik a probléma mielőbbi kezelésére. Megfelelő stresszkezelés hiányában olyan komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak, mint a magas vérnyomás, szívbetegségek, falánkság és cukorbetegség.

A stressz testi tünetei:

• Fejfájás
• Izommerevség vagy –fájdalom
• Mellkasi fájdalom
• Kimerültség
• Libidócsökkenés
• Gyomorbántalmak
• Alvászavarok

A stressz hatásai a közérzetre:

• Nyugtalanság
• Idegesség
• Motiválatlanság
• Ingerlékenység
• Szomorúság, depresszió

A stressz hatásai a viselkedésre:

• Túl sok vagy túl kevés étel fogyasztása
• Dühkitörések
• Drog- és alkoholproblémák
• Dohányzás
• Közösségtől való elszigetelődés

Hogyan csökkenthető a stressz hatása?

Ha a fenti tünetek bármelyikét is tapasztalta már, mindenképpen előnye származhat a stresszkezelésből. Elvonhatja a figyelmét a stresszt okozó tényezőkről testmozgással, de különböző relaxációs, meditációs technikákat is elsajátíthat. Ezekhez remek tanácsokat adunk stresszkezelő és autogén tréningeinken.

Mikor kell segítséget kérni?

Ha nem biztos benne, hogy problémáit a stressz okozza vagy ha tett lépéseket a stresszkezelés érdekében, de a tünetek továbbra sem csökkennek, mindenképpen érdemes profi segítséget kérni, hogy kiderüljön, milyen irányban érdemes keresni a megoldást.

Ha mellkasi fájdalmat, légszomjat, erős verejtékezést, szédülést tapasztal, különösen fizikai megerőltetés esetén, akkor mindenképpen kérjen egy komolyabb kivizsgálást orvosától, hiszen mindezek egy közelgő szívroham tünetei is lehetnek.

A stressz mindenkinél másképp jelentkezik, minden ember másképp éli meg, ezért nincs egy egységes megoldás, ami mindenki számára teljes bizonyossággal működni fog. Talán egy kicsit kísérletezgetnie kell, mire megtalálja az ön számára legjobb megoldást, de ha sikerül megfelelő módot találni a stresszkezelésre, azzal rengeteget tesz egészségéért.

Ha stresszhelyzetbe kerül, ajánlott a következő négy tanácsot felidézni és megpróbálni ezek szerint cselekedni.

Senki és semmi nem kényszeríti, hogy valahogy érezzen. Az ön választása, hogy hogyan érez bizonyos helyzetekben és hogyan kezeli az adott szituációt. Nem befolyásolhatja mások viselkedését, de kontrollálhatja saját reakcióit.

Ha egy olyan helyzetről van szó, amin nem tud változtatni, például egy betegség vagy a gazdaság állása, akkor azt érdemes elfogadni. Az elfogadás nem feladást jelent, hanem azt, hogy elkezdhet olyan utakat, módokat keresni, melyekkel könnyebbé, élhetőbbé válhat az adott helyzet, ezzel pedig a stressz is jelentős mértékben csökkenthető.

Keressen valamit, amiért hálás lehet. Ha stresszes helyzetbe kerül, próbáljon meg mérgelődés helyett valami pozitív dolgot találni, ez jelentősen megkönnyíti a stresszkezelést. Ha például egy meetingre siet, de dugóba került, akkor is érdemes a mérgelődés helyett valami olyasmire gondolni, amiért hálás a sorsnak. Ez lehet akár maga az élet, egészséges, család, stb.

Nyugi, nyugi, nyugi! A mindennapos rohanás, küzdelmek során gyakran elfelejtünk törődni magunkkal. Ha azonban nem foglalkozunk magunkkal, hogyan várhatnánk el, hogy mások eredményesen tudjanak együttműködni velünk? A relaxáció megfiatalítja a testet, az elmét és a szellemet, hogy könnyebben vegyünk az elénk gördülő akadályokat.

Találjon valamit, amit élvez és csinálja mindennap, ha képes időt szakítani a relaxációra, akkor tegye meg. Sok ember mondja, hogy nincs ideje pihenni és relaxálni, de akár napi 5-10 perc is elég lehet erre, ennyi szabadideje pedig mindenkinek kell, hogy legyen. A relaxáció azt is jelentheti, hogy pozitív kisugárzású, életszemléletű emberekkel tölti az idejét.

Nézze a teljes képet. Vizsgálja meg a stresszes helyzetet a teljes cél szempontjából. Kérdezze meg magától, hogy „valóban végig kell ezt csinálnom, hogy elérjem a célomat?” Ha a válasz nem, akkor nem érdemes időt és energiát pazarolni rá.

A stressznek nem kell az élet állandó részévé válna. A sikeres stresszkezelés lényege, hogy megtanulja, mikor és hogyan vegye át az irányítást a történések és saját érzelmei, hozzáállása fölött. Látogasson el stresszkezelő tréningünkre és tanulja meg a leghasznosabb stresszkezelési technikákat. Ne feledje, vagy megtanulja irányítani a stresszt vagy a stressz fogja irányítani önt.