Minden munkahelyen előfordulnak keményebb, stresszesebb időszakok és könnyen lehet, hogy ezek különösen rossz hatással vannak a dolgozókra, ezzel együtt hangulatukra és munkavégzésükre is. Az elégedett, magukat biztonságban érző dolgozók jóval eredményesebb munkára képesek, mint azok, akik nem érzik munkaadójuk támogatottságát, ezért elengedhetetlen, hogy egy sikeres vezető proaktív módon odafigyeljen a munkahelyi stresszkezelésre.

Hogyan segíthet beosztottjainak a munkahelyi stressz csökkentésében?

A mai világban a pénz – főleg annak hiánya – rengeteg stressz kiváltója, már azzal sokat tehet dolgozói jóllétéért és biztonságérzetéért, ha biztosítani tudja számukra a rendszeres fizetést. Igyekezzen elkerülni a csúszásokat, elmaradásokat. Emellett, amennyiben cége anyagi lehetőségei engedik, érdemes kisebb-nagyobb bónuszokat, jutalmakat kiosztani a legjobb dolgozók között, hiszen ez további motivációt szül és komoly elismerést jelent.

Sok vaskalapos vezető várja el a dolgozóitól, hogy azok az irodán kívül hagyják magánéleti problémáikat, de ez sok esetben lehetetlen. A magánéleti problémák, például egy haláleset, anyagi, párkapcsolati gondok komoly stresszforrások lehetnek, melyek a munkavégzést is komolyan befolyásolhatják.

Biztosítsa dolgozóit afelől, hogy bármikor nyugodtan fordulhatnak önhöz problémáikkal, mindig megértésre és segítségre találnak. Előfordulhat, hogy a munkaidő csökkentése, rugalmasabbá tétele, esetleg néhány szabadnap segíthet a stressz csökkentésében, de már maga a tudat is sokat jelenthet a dolgozó számára, hogy főnöke nyíltan, segítőkészen áll problémáihoz.

Ahogy arról már korábban szó esett, az ember természeténél fogva szereti az elismertség érzését. Ehhez nem feltétlenül van mindig szükség anyagi juttatásokra, gyakran egy egyszerű dicséret vagy köszönöm is segíthet csökkenteni a munka során felgyülemlett stresszt.

Ha többet szeretne megtudni a munkahelyi és magánéleti stresszkezelésről, a legjobb és legeredményesebb stresszkezelési módszerekről, jelentkezzen stresszkezelés tréningünkre, akár beosztottjaival együtt, csoportosan is.

Mi is az a pszichoszociális kockázat?

Pszichoszociális kockázatnak nevezzük a magyar törvényi megfogalmazás szerint azoknak a hatásoknak (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága, stb.) összességét, amelyek befolyásolják a munkavállalónak az e hatásokra adott reakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Bár a munkavédelmi törvények szerint a munkaadónak kötelessége a pszichoszociális kockázati tényezők kezelése, jelenleg mégis kevesen gondolnak úgy a munkahelyi stresszre, mint valóban kezelendő, akár komoly betegségeket is eredményező problémára.

Fontos megjegyezni, hogy a stresszt lehetetlen teljesen kizárni életünkből és munkákból, hiszen folyamatosan kisebb-nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk. Kis mértékben a stressz hozzájárul testi és lelki fejlődésünkhöz és akár jobb munkavégzésre is sarkallhat minket. Ha azonban a stressz folyamatosan jelen van és folyamatosan stressz hatása alatt vagyunk, az komoly testi is lelki panaszokhoz, betegségekhez vezethet.

Íme két statisztika, melyek rávilágítanak a munkahelyi stressz okozta problémákra és a pszichoszociális kockázatkezelés szükségességére:

• Európában a túlzott stressz a második leggyakoribb munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi probléma.
• Más pszichoszociális kockázati tényezőkkel együtt a stressz és az általa kiváltott tünetek, betegségek a felelősek a betegség miatt kivett szabadnapok 50-60%-áért.

Hogyan zajlik a pszichoszociális kockázatfelmérés?

A pszichoszociális kockázatfelmérés a szervezet, munkahely megismerésével kezdődik, mely során végigjárjuk az egyes részlegeket és rövid interjút készítünk néhány dolgozóval. Ez alapján kérdőívünket a különböző részlegekhez, szervezetekhez igazítjuk, majd az így elkészült kérdőívet kitöltetjük a dolgozókkal. A hiteles eredmény érdekében legalább száz embernek vagy a dolgozók 70%-nak kell válaszolnia kérdésekre.

A kérdőív fő témakörei:

• Általános munkahelyi tevékenység (dolgozó-munkatevékenység összeillése)
• Munkahelyi környezet – ergonómia (munkakörülmények)
• Munkahelyi kapcsolatok, kommunikáció, irányítás (munkaszervezés)
• Életmód (dolgozók egészséggel kapcsolatos szokásai, életmódja)
• Lelki egészség (stressz, társas támasz, család)
• Egészségi állapot (már meglévő egészségügyi problémák)
• Hajlandóság a változtatásra (miben szeretne változtatni a dolgozó)

A kérdőíves válaszok kielemzése után személyenként 10-15 perces interjút készítünk a dolgozókkal, majd elkészül a pszichoszociális kockázatértékelés, mely alapján egyértelműen kiderül, hogy mi jelenti a legfőbb stresszforrást, balesetveszélyt és egyéb hátráltató tényezőket a munkahelyen belül. Végül javaslatot teszünk ezen tényezők megszüntetésére, kezelésére és enyhítésére, hogy dolgozói még hatékonyabban és eredményesebben végezhessék munkájukat!

Elkerülhetetlen, hogy munkahelyünkön időnként nyomás alatt érezzük magunkat, időnként ez a nyomás segíthet is megerősíteni koncentrációnkat, motivációnkat, azonban ha állandóan ki vagyunk téve a munkahelyi stressznek, az komoly gondokhoz vezethet a rossz közérzettől kezdve, munkahelyi baleseteken át egészen komoly egészségügyi problémákhoz.

A kutatások szerint azok a dolgozók a legstresszesebbek, akiknek a munkája olyan komoly elvárásokkal és nyomással jár, melyek nem felelnek meg a tudásuknak és a képességeiknek, akik úgy érzik, hogy semmi fölött nincs irányításuk, semmiben nincs választásuk és akik nem érzik munkatársaik, feletteseik támogatását.

Egy amerikai kutatás során 3000 ember véleménye alapján összeállítottak egy tízes listát a munkahelyi stresszt leggyakrabban kiváltó tényezőkről és egy másikat a munkatársak, felettesek viselkedéséről, melyek szintén stresszhez vezethetnek.

A munkahelyi stressz leggyakoribb okai:

1. Túl nagy mennyiségű munka
2. Alulértékeltség érzése
3. Szoros határidők
4. Az elvégzendő munka jellege
5. Mások helyetti munkavégzés
6. Örömérzet hiánya a munkában
7. Irányítás érzetének hiánya a munkanapok felett
8. Hosszú munkaidő
9. Frusztráló munkakörnyezet
10. Karriercéloknak nem megfelelő munka

A munkahelyi stresszt kiváltó viselkedésformák:

1. Ha úgy látjuk, hogy mások nem veszik ki a részüket a munkából
2. Ha a vezetők munka közben hirtelen megváltoztatják a feladatot
3. A támogatás hiánya a vezetők felől
4. Folyamatos nyomás a vezetők részéről
5. Ha úgy érezzük, hogy minket hibáztatnak mindenért a vezetők
6. Ha a kollégák megzavarnak a munkavégzésben
7. Ha a vezetők megzavarnak a munkavégzésben
8. Erőszakos magatartás a vezetők részéről
9. A támogatás hiánya a munkatársak részéről
10. Erőszakos magatartás a munkatársak részéről

Önnek mi a véleménye erről a listáról, tapasztalja ezeket a stresszorokat a mindennapos munkavégzés során? Ön másképp állítaná össze a listát? Tudassa velünk véleményét!

Hogyan vezet balesetekhez a munkahelyi stressz?

A stressz hatására beszűkül a figyelem, az emberek belefeledkeznek teendőikbe és kimerültekké válnak, ami egyenes út a balesetekhez. A munkahelyi stressz rohanáshoz vezet, a dolgozók minél több dolgot szeretnének elvégezni minél rövidebb idő alatt, aminek előbb-utóbb mindig rossz vége lesz.

„Minél nagyobbak az elvárások a munkával kapcsolatban és minél rövidebbek a határidők, annál valószínűbb, hogy a dolgozók figyelmen kívül hagyják a biztonsági előírásokat, nem használják a megfelelő védőfelszereléseket, így kihívják maguk ellen a sorsot” – mondta Jonathon Torres, egy munkabiztonsággal foglalkozó amerikai szakember.

Egy egyetemi kutatás szerint a stresszes környezetben dolgozóknál 30%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy munka közben balesetet szenvednek, mint a nyugodt munkakörülményeket élvezőknél.

A legnagyobb sérülésveszélynek természetesen a hivatásos sofőrök és a gyárakban dolgozók vannak kitéve, de az irodai dolgozók is könnyedén szenvedhetnek sérüléseket, ha a túlzott elvárások miatt nem tudnak odafigyelni teendőikre.

Ha szeretné elkerülni, hogy dolgozói rosszul érezzék magukat munka közben, esetleg megsérüljenek a munkahelyi stressz következtében, kérje pszichoszociális kockázatfelmérésünket, mely során segítünk a lehető legtöbb stresszorttól megszabadítani munkavállalóit.

A kutatás vezetői egy viselkedésproblémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozó iskola dolgozóinak személyében valóban olyan személyeket választottak ki, akik komoly stressznek vannak kitéve nap mint nap.

A dolgozókat két csoportra osztották, az egyik csoporttal naponta kétszer transzcendentális meditációt végeztettek, míg a másik csoport tagjai a megszokott rendben, meditáció nélkül folytatták napjaikat.

A kísérlet ideje alatt a kutatók folyamatosan figyelemmel kísérték a tanárok és egyéb dolgozók stressz-szintjét egy negyvenfokú skála segítségével. A rendszeresen meditáló csoport átlag stressz-hányadosa 39 volt, de ez a meditációk hatására a tanítási idő végére 5 ponttal csökkent. A nem meditáló csoport átlaga 37 pont volt, de ez nem csökkent a nap folyamán, sőt, 2 ponttal emelkedett a munkanap végéig.

A kutatás eredményei jól mutatják tehát, hogy a munkahelyi stresszkezelés szempontjából rendkívül pozitív hatásai lehetnek annak, ha mindennap szánunk egy kis időt magunkra, lehunyjuk a szemünket és relaxálunk.

A vállalatvezetőknek különösen ajánlott egy „csendes szoba” kialakítása, ahová a nagy hajtás elől néhány percre visszavonulhatnak a dolgozók. Lehet, hogy néhányan úgy vélik, hogy a munkából így kieső percek anyagilag rossz hatással lesznek a cégre, de a valóság az, hogy a munkahelyi stresszkezelés figyelmen kívül hatása sokkal költségesebb lehet.

A túl kemény munka, a túlzott stressz könnyedén kiégéshez (burnout szindróma) és értékes munkaerők elvesztéséhez vezethet. Egyes felmérések szerint egy új dolgozó felvétele akár 10-30%-kal is többe kerülhet, mint a távozó dolgozó egyévi bére.

Ezért ajánljuk minden cégvezetőnek pszichoszociális kockázatfelmérésünket, mely során megállapítjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek káros hatással lehetnek a dolgozókra, amik hatására a munkahelyi stressz szintje megemelkedhet és egyben megoldást is kínálunk mindezekre, hogy dolgozói továbbra is egészségesek, produktívak maradjanak.

Ahogy a gazdasági világválság egyre komolyabb méreteket öltött, a francia távközlési cégnél megkezdődtek a leépítések, ami az ILO szerint a túlzott stressz kialakulásának egyik fő oka volt.

Bár a válság kialakulásáról nem a France Telecom tehetett, a cég messze nem tett meg mindent azért, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobb körülményeket biztosítsa dolgozóinak. Az áldozatok közül néhány búcsúlevelükben a munkával járó elviselhetetlen nyomásra hivatkoztak. Egy 2010-es vizsgálat eredményei szerint szakemberek többször is felhívták a cég figyelmét arra, hogy változtatniuk kell dolgozóik testi és lelki egészsége érdekében, de a vezetők mindannyiszor figyelmen kívül hagyták a tanácsokat.

„Válság idején is oda kell figyelnünk arra, hogy egészséges munkakörülményeket teremtsünk, különben komoly szenvedéseket okozunk az embereknek. Ráadásul a nem cselekvés még csak spórolást sem jelent a cégeknek, mint az a különböző felmérésekből kiderül” – mondta Macsida Szeidzsi, az ILO munkabiztonsági programjának vezetője.

Az Európai Unió országaiban rengeteg pénzt költenek a munkahelyi balesetek és betegségek után fizetendő kártérítésekre és gyógykezelésekre, melyek egy része megfelelő stresszkezeléssel és pszichoszociális kockázatfelméréssel elkerülhető lenne. A legfrissebb adatok szerint egy európai ország átlagosan GDP-je 2,5-3,8%-át fizeti ki a stressz okozta munkahelyi problémák kezelésére.

Szintén beszédes adat az is, hogy a betegség miatt kihagyott munkanapok 50-60%-áért a stressz, illetve a stresszkezelés hiánya a felelős.

Az ILO a mentális betegségek kialakulásának lehetőségére figyelmeztet

Bár, mint azt a francia példa is mutatja, a komoly munkahelyi stressz halálhoz is vezethet, de az ILO szerint a legnagyobb veszélye a mentális betegségek kialakulásának van.

A szervezet ennek okait főként az információ túltelítettségben, a munka és határidők okozta egyre komolyabb nyomásban, az egyre nagyobb mértékben elvárt mobilitásban és rugalmasságban, a mobil technológiának köszönhető folyamatos elérhetőségben és nem utolsó sorban a munka elvesztésétől való félelemben látja.

„A szoros együttműködés a vezetőség és a dolgozók között nagyon fontos, hiszen csak így sikerülhet valódi megoldást találni a munkahelyi stresszre és az általa okozott problémákra” – összegzett Macsida.

Ha szeretné elkerülni, hogy dolgozói kellemetlenül érezzék magukat munkahelyükön, kérje pszichoszociális kockázatelemzésünket, mely során megállapítjuk, hogy melyek azok a tényezők, melyek cégénél a legkomolyabb stresszforrást jelentik a dolgozók számára és javaslatot teszünk ezek lehetséges megszüntetésére.

Honnan tudhatja, hogy burnout szindrómában szenved?

Tegye fel magának a következő kérdéseket:

• Túlságosan cinikussá vagy kritikussá vált a munkával kapcsolatban az utóbbi időben?
• Nagy szenvedések árán vonszolja be magát az irodáig és nehezen veszi rá magát a munkakezdésre?
• Ingerlékennyé vagy türelmetlenné vált munkatársaival, ügyfeleivel szemben?
• Nincs elég energiája, hogy folyamatosan produktív legyen?
• Nem érez elégedettséget egy-egy feladat elvégzése után?
• Úgy érzi, kiábrándult munkájából?
• Sokat eszik, gyógyszereket, alkoholt fogyaszt, hogy jobban érezze magát?
• Megváltoztak alvási és étkezési szokásai az utóbbi időben?
• Váratlan fej- és hátfájások vagy egyéb fizikai panaszok gyötrik?

Ha ezek közül bármelyik kérdésre is igennel válaszolt, akkor jó esély van rá, hogy önnél is fellépett az egyáltalán nem ritkaságszámba menő burnout szindróma. Amennyiben nem teljesen biztos a válaszaiban, a pszichoszociális kockázatfelmérés segíthet tisztábban látni. A stresszkezelés elengedhetetlen, mivel a folyamatos stressz hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet.

Mi válthatja ki a burnout szindrómát?

• Az irányítás érzetének a hiánya. Ha úgy érzi, nem tudja befolyásolni a munkájával kapcsolatos tényezőket, például az időrendjét vagy a terhelést, az könnyen vezethet burnout szindrómához. Csakúgy, mint az, ha nem kap elegendő vezetői segítséget munkája elvégzéséhez.
• Zavaros elvárások. Ha nincs tisztában azzal, hogy mennyire pontos munkát várnak el öntől felettesei és mások, akkor igen kényelmetlenül fogja érezni magát munkahelyén.
• Az irodai harmónia hiánya. Elképzelhető, hogy egy összeférhetetlen emberrel dolgozik együtt vagy úgy érzi, hogy munkatársai folyamatosan alá akarják aknázni munkáját. Ilyen környezetben senki nem szeret dolgozni, ilyenkor magától értetődik a munkahelyi stressz kialakulása.
• Eltérő értékek. Ha ön más értékeket, üzleti szempontokat tart fontosnak, mint munkaadója, az súrlódásokhoz vezethet.
• Nem megfelelő munka. Ha olyan területen dolgozik, mely nem érdekli vagy ahol nem kamatoztathatja legjobb képességeit, az szintén remek táptalajt nyújt a burnout szindrómának.
• Elégtelen közösségi élet. Ha munkája során elszigetelten, egyedül érzi magát, az személyiségétől függően szintén okozhat problémákat.
• Az egyensúly hiánya. Ha munkája túl sok időt emészt fel és így nem tud eleget a családjával lenni, az is okozhat burnout szindrómát.

Mi a teendő burnout szindróma esetén?

• Próbálja meg kiküszöbölni a stressz kiváltó okait. Ha fentiek alapján ráismert, hogy mi váltotta ki önnél a burnout szindrómát, könnyebben tud tenni a kiváltó okok ellen. Készítsen egy tervet a nehézségek kiküszöbölésére, a probléma megoldására.
• Változtasson hozzáállásán. Ha úgy érzi, cinikussá, kritikussá vált munkájával kapcsolatban, próbálja meg más szemszögből nézni a dolgokat. Keressen élvezetes részleteket a munkájában, adjon pozitív visszajelzéseket munkatársainak, ha valamit jól csinálnak, szabadidejét pedig olyan dolgokkal töltse, amiket szeret.
• Végezzen valamilyen testmozgást. A rendszeres testmozgás, például a biciklizés vagy gyaloglás segít levezetni a hosszú munkanapok során felgyülemlett stresszt. Ugyanakkor a figyelmét is elvonja a munkáról és az azzal kapcsolatos problémákról, így hatékony kikapcsolódást jelent.
• Kérjen profi segítséget. A pszichoszociális kockázatfelmérés során pontosan megtudhatja, hogy milyen stresszforrásokkal kell nap mint nap szembenéznie munkahelyén, képet kaphat arról, hogy ezek jelen pillanatban mennyire befolyásolják és a megoldáshoz is hasznos tanácsokkal látjuk el. Stresszkezelő és autogén tréningeinken szintén hatásos technikákat tanulhat teste és lelke megnyugtatásához, a harmónia eléréséhez.

A legtöbb esetben a stressz forrása a munka, hiszen egyre nagyobbak az elvárások, nő a nyomás, a felelősség, ráadásul a technika fejlődésével egyre inkább felgyorsul a munkavégzés és egyre több az olyan „kütyü”, melyek folyamatosan csörögnek, rezegnek, csipognak és amelyeken keresztül munkával kapcsolatos információk, felszólítások érkeznek.

„Bár a folyamatosan fejlődő technika megkönnyíti életünk egyes területeit, az így ránk zuhanó információáradat csak tovább ronthatja a munkahelyi stresszt, ami így is a modern kor egyik népbetegsége” – mondta David Ballard, az Amerikai Pszichológusok Társaságának (APA) egyik tagja. „Fontos megtanulni a stresszkezelés mikéntjét, hogy a munkában és otthon is folyamatosan helyt tudjunk állni.”

A munkahelyi stressz hatását sokan olyan egészségtelen szokásokkal próbálják meg enyhíteni, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás, egészségtelen étkezés, stb., ezek azonban hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethetnek. A következőkben adunk néhány tanácsot, hogyan szabadulhat meg könnyebben, egészségesebben a stressztől.

Ismerje meg magát jobban. Minden ember másként és más okokból él át stresszt, tegye tisztába magában, hogy önt milyen mértékben befolyásolja a stresszt és mi vált ki stresszes reakciót önből. Hogyan reagál a stresszre? Nehezebben hoz meg döntéseket, nem tud koncentrálni, dühösnek érzi magát, fáj a feje, ingerlékeny? Figyeljen oda teste jelzéseire!

Ismerje fel a saját stresszkezelési szokásait. Felerősödnek a dohányzáshoz, iváshoz és édességevéshez hasonló egészségtelen szokásai a munkahelyi stressz hatására? A családtagjain vezeti le a dühét egy-egy nehezebb nap után?

Kikapcs! A kommunikációt segítő technikai eszközök segíthetnek a produktivitás javításában, ugyanakkor bevihetik a munkát a családi életbe is. Állítson fel szabályokat saját magának az ilyen készülékekkel kapcsolatban, például kapcsolja ki a mobilját, amikor hazaér, legfeljebb egy kis időre kapcsolja be, ellenőrizze, hogy vannak-e nem fogadott hívásai és csak a legfontosabbakkal törődjön. Családtagjaival is közölje a szabályokat, hogy emlékeztetni tudják, ha esetleg áthágná őket. Használja úgy a technológia nyújtotta lehetőségeket, hogy az előnyére és ne a hátrányára váljanak!

Írja be a naptárába teendőit. Attól tart, hogy meg fog feledkezni valami fontosról? Folyamatosan az jár a fejében, hogy vajon mit kellene még ma elvégeznie? Szabaduljon meg a folyamatos aggodalmaskodástól és idegeskedéstől azzal, hogy naptárába beírja a napi teendőket és kiemeli a különösen fontosakat!

Tartson rövid szüneteket. A munkahelyi stressz egyik fő kiváltó oka a folyamatos rohanás, feszített munkatempó. Tartson rövid szüneteket, időnként álljon fel legalább néhány percre az íróasztal mellől és sétálgasson. Ez segít abban, hogy folyamatosan tele legyen energiával és produktív maradjon.

Kérjen profi segítséget. Ha úgy érzi, a kísérletezgetés helyett inkább segítséget szeretné kérni, forduljon hozzánk! Pszichoszociális kockázatelemzésünkön megállapítjuk a stressz mértékét, okát és tanácsot adunk a lehetséges megoldásra. Emellett stresszkezelési tréningünkön is szeretettel várjuk.

A munkahelyi stressz fogalma már hosszú ideje ismert, de az ilyen esetek még gyakoribbak lettek a gazdasági válság óta. A leépítések miatt az embereknek többet kell dolgozniuk, az eddigieknél is túlterheltebbé válnak, tovább maradnak a munkahelyükön és nagyobb nyomás nehezedik rájuk.

Emellett az egyre fejlődő technológiai eszközöknek és a már említett nagyobb elvárásoknak köszönhetően a munkatempó is jelentősen megnőtt a korábbiakhoz képest, emellett a dolgozók gyakran néznek szembe sértésekkel, megalázó helyzetekkel is, akár feletteseik, ügyfeleik vagy munkatársaik részéről.

A magas munkanélküliségi arány és a bizonytalan helyzet miatt a legtöbb munkavállaló úgy érzi, hogy nem tehet mást, mint összeszorított fogakkal tűri az egyre nehezebb körülményeket, ez pedig biztos út a munkahelyi stresszhez. A stresszes dolgozók kevésbé produktívak, így a cég számára is komoly hátrányt jelent, ha az alkalmazottak nem elég kiegyensúlyozottak, ezért mindkét fél szempontjából fontos a megoldásra törekedni. Íme néhány mód, ahogy a munkavállalók és a munkaadók csökkenthetik a nyomást, a rohanást és ezzel együtt a munkahelyi stresszt.

A létszám és a munka mennyiségének összehangolása. Ez ügyben a beosztottak vajmi keveset tehetnek, ez sokkal inkább a vezetők felelőssége. Sok munkahelyen a válság idején túlzásba vitték a leépítéseket, ezért sok dolgozóra hárul aránytalanul nagy mennyiségű feladat. Ajánlott vagy csökkenteni az elvárásokat vagy felvenni még néhány embert, hogy csökkenjen az egy emberre jutó terhelés. Utóbbit nem mindig könnyű elérni, mivel a döntéshozók gyakran plusz kiadást, mintsem befektetést látnak az új alkalmazottakban.

A munkahely rugalmasabbá tétele. Ennek megvalósulása szintén a vezetőkön múlik. A fegyelmezett munkavállalók általában jobban teljesítenek egy rugalmas munkahelyen, ahol lehetőségük van akkor dolgozni, amikor éppen a legproduktívabbnak érzik magukat és ha erre lehetőség van, akár otthonról is elvégezhetnek néhány online feladatot.

A technika korlátozása. A túl sok e-mailezés, telefonálás, SMS-ezés, stb. szintén káros lehet és hatásukra kialakulhat a munkahelyi stressz egyik különleges fajtája, a technostressz. Egyre több munkahelyen vezetnek be korlátozásokat a technikai eszközök használatára vonatkozóan. Ha teheti, ne válaszoljon mindenkinek külön-külön a mailjére, használja ki a „másolat küldése” és a „válasz mindenkinek” funkciókat és összetettebb utasítások közlésekor inkább válassza a személyes kommunikációt.

Kerülje a hosszú munkanapokat. Több felmérés is kimutatta, hogy heti 40 órán túl már csökken a produktivitás, ezért nem érdemes tovább bennmaradni az irodában. Azok, akik rendszeresen sokáig dolgoznak, kevesebbet tudnak pihenni és nem jut elég idejük testmozgással vagy egyéb módokon felfrissíteni magukat, így valószínűleg munkájuk minősége is romlani fog.

Ismerje fel a problémás embereket. A rosszindulatú emberek kedvezőtlen hatással vannak a munkahelyi környezetre, miattuk csökkenhet a legjobb dolgozók elkötelezettsége és produktivitása is. Ha vezetőként dolgozik, fontos, hogy ki tudja szűrni az ilyen embereket és figyelmeztesse őket, hogy komoly következményei lesznek, ha nem változtatnak.

A pszichoszociális kockázatfelmérés szintén ajánlott minden munkahelyen, mivel ennek során könnyedén felismerhető a munkahelyi stressz és annak káros hatásai. Stresszkezelő és autogén tréningeinken hatékony technikákat tanulhat azzal kapcsolatban, hogy miként birkózzon meg a mindennapok kihívásaival és miként nyugtassa meg hatékonyan testét és lelkét egyaránt.

Mit jelent a munkahelyi egészségfejlesztés?

A munkahelyi egészségfejlesztés többet jelent az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogi követelményeknek való egyszerű megfelelésnél, ezen felül még azt is jelenti, hogy a munkáltatók aktívan segítik munkavállalóikat egészségük és jólétük fejlesztésében. Ebbe a folyamatba elengedhetetlen bevonni a munkavállalókat, és tekintetbe venni szükségleteiket, valamint a munkahelyi munkaszervezésről alkotott véleményüket. A munkahelyi egészségfejlesztés általában különböző témákat céloz meg. Néhány, a munkahelyi egészségfejlesztési témakörök közül:

1. Munkavállalók részvétele a munkaszervezési folyamat javítása.
2. Testgyakorlás és fizikai aktivitás sport tanfolyamok, a fizikai aktivitás ösztönzése, aktív és egészséges munkahelyi kultúra népszerűsítése.
3. Egészség nyomon követése, ellenőrzések, mint például a vérnyomás és koleszterinszint.
4. A dohányzásra való figyelemfelhívás beleértve a leszoktatási programokon való ingyenes részvétel lehetőségét, valamint a dohányzás megtiltását a vállalat teljes területén.

Fizikai egészségfejlesztés

Nemcsak az anyagi juttatásokkal lehet motiválni az alkalmazottakat, az életminőséget az olyan lehetőségek is javítják, mint a korszerű monitorok vagy a térdeplőszékek. Az egyik leghatékonyabb eszköz az egészséges életvitel támogatása, a mozgás. A mozgás minden téren megtérülő befektetés, hiszen nem csak a tartós egészség kulcsa, de a stressz levezetésének leghatékonyabb eszköze is, amely egy időben termel endorfint, javít a hangulatzavarokon, növeli az önbizalmat és a legkülönbözőbb egészségi problémákon képes javítani.

Pszichológiai egészségfejlesztés

A munkahelyi egészségfejlesztés nem merül ki a fizikai gyakorlatokban és a munkavédelmi előírások betartatásában. Egyik legfontosabb része a pszichológiai, lelki problémák feltérképezése és megoldása. Ehhez elengedhetetlen a pszichoszociális kockázatelemzés, mely során pontosan kiderül, milyenfajta szorongás, félelem, frusztráció lappang az egyes dolgozókban és ezeknek mi az oka. Ezen problémák megoldásával a beosztottak, munkatársak közérzete jelentősen javul, megoldódnak a lelki okok miatt kialakuló betegségek, így a teljesítményük is javul.